2016. augusztus 13., szombat

7.

Sokkolódtam Baekhyun szavain vagy inkább nem akartam hinni a fülemnek. Az előbb azt mondta, hogy szeret? Aah, biztos beképzelem a sok gyógyszertől.
- Nem segíthetnék? - emelkedett fel a wc-ről - Annyira rossz látni, hogy szenvedsz...
- Tudod mit? Segíts! Kend be kérlek, mert megőrülök - nyomtam a kezébe a kenőcsöt egy hatalmas nyögés kíséretében és úgy, meztelen sántikáltam vissza az ágyba, az oldalamra fekve és vártam a csodára. Legalábbis a kenőcsre biztos.
- Most úgy kenhetem, hogy az ujjammal? Mármint érted, nem lesz rossz? - habogott, ahogy éreztem, hogy széthúzta a farpofáimat - Mert mostam kezet is, szóval tiszta meg minden...
- Baekhyun, csak csináld már.
- Oké...
Fürge ujjai óvatosan értek hozzám, már-már jólesően siklottak rajtam, mikor feleszméltem, hogy ennek nem most van itt az ideje, hiszen úgy fáj még mindig, hogy egy jó ideig tuti nem megyek a két barom közelébe.
- Így jó lesz? Kérsz még valamit? - meglepődtem a gyengéd simításától a bőrömön, azon meg pláne, hogy rácsókolt a félgömbjeimre! Mint az anyukák szokták a babáknak, na úgy!
- Baekhyun, te mit csinálsz? - emeltem fel a fejem és a vállam felett próbáltam ránézni.
- Annyira szép, nem bírtam ki! - pirult el azonnal, mire óvatosan megfordultam, magamra húzva a takarót, mert a végén a farkamra is rábukik, mert olyan szép.
- Baekhyun, vegyük ezt most komolyra, oké? - emelkedtem meg egy kicsit - Te tényleg szeretsz engem? - egy egészen piros árnyalatot vett fel, majd nagyot nyelt, tekintete ide-oda cikázott hol rajtam, hol a szoba többi pontján és én már tudtam a választ - Gyere ide mellém - pakoltam arrébb a testem és megemeltem magam mellett a takarót, ahová befészkelte magát, én pedig magam felé fordítva csókoltam meg - Ígérd meg nekem, hogy minden apró gondolatodról, még ha marhaság is, beszámolsz nekem és nem elmenekülsz, rendben? - suttogtam a fülébe.
- Mindenről, ígérem - megremegett a kezem alatt, ahogy átöleltem és még felhajolt egy csókért - Szeretlek, Sehun.
- Én is szeretlek, Baekhyun...




Valami megváltozott kettőnk között és ezt Baek is észrevette. Érintéseink gyengédebbek lettek, pillantásaink beszédesebbek és olyan féltéssel óvtuk a másikat, hogy egyszerűen alig ismertem magunkra. Hát ilyen érzés lenne a szerelem? A gondolataim csak körülötte forogtak, nyugtalan voltam, ha nem volt a szemem előtt és hiányzott, ha csak egy órácskát is volt távol. Jobban esett tőle még egy pohár víz is, pedig se a pohár nem változott, sem a csapból folyó víz, mégis úgy éreztem, hogy minden jobb és békésebb.

- Sehun? - pislogott rám, ahogy a telefonjából felnézett, én pedig a haját piszkáltam.
- Igen? - ujjaim gyakorlottan siklottak a hajszálai között, amit elmondása szerint imádott.
- Menjünk el randizni! - lelkesedett be egy pillanat alatt, nekem pedig elkerekedtek a szemeim.
- Randizni?
- Igen! Legalább moziba menjünk el vagy enni! Annyira rég voltam már és szeretnék veled lenni, mert az olyan jó érzés, ha veled vagyok vagy csak egyszerűen sétálni, jó? - fordult a hasára és úgy csacsogott tovább.
- Mi ez így hirtelen? Na, nem mintha nem örülnék, csak azt hittem, hogy neked ez... Kínos - fejeztem ki magam, ő pedig összeráncolta a szemöldökét.
- Sehun-ah, elérted, hogy eddig hetero létemre beleszeressek egy csodás férfiba és egy teljesen új világot mutatsz meg nekem. Én meg akarlak mutatni az új világomnak! Hogy mindenki lássa, hogy itt vagy velem! - imádnivaló volt a lelkesedése, a pulzusom meg az egekben volt, annyira szerettem őt, mégis kicsit vissza kellett húznom a földre.
- Nagyon édes, hogy így gondolod, de meg tudsz birkózni a vádló tekintetű emberekkel, akik ismeretlenül is megbélyegeznek, mert egy másik férfival vagy? - simítottam meg az arcát, mire határozottan bólintott - Szeretlek.




Voltam már annyira jó állapotban, hogy képes voltam végigülni egy egész filmet, így elvittem Baekhyunt moziba, aztán meghívtam kajálni, de szigorúan pizzát akart enni, mert olyan régen evett. Mikor közöltem neki, hogy nincs két hete, hogy pizzát rendeltünk, akkor meg lehurrogott, hogy tuti rosszul emlékszem. Kis édes.

Beültünk valami akciófilm jellegűre, mert azt viszonylag mindketten szerettük, vettünk kukoricát meg kólát is és a leghátsó sorban foglalva helyet, vártuk a filmet. A kezemet átvetettem a válla felett, hiszen már úgy megszoktam, hogy mindig ölelgetem, majd amikor kialudtak a fények, hosszú csókot nyomott az ajkaimra. Nem sokan voltunk a teremben, mégis megvolt a maga izgalma a dolognak, így majdnem az egész film alatt egymásba voltunk gabalyodva. Hatalmas mosollyal az arcán lépkedett ki a teremből és úgy csacsogott a filmről, mert állítása szerint keveset látott belőle, de az a kevés meg tetszett. Magamhoz húzva őt mentünk át egy pizzázóba, ahol beültünk az egyik eldugott sarokba és vártuk azt a szörnyű trópusit.
- Még most sem hiszem el igazán, hogy mi... Tudod... Járunk - kuncogott édesen, ahogy megkapta a pizzáját és elkezdte leszedni az ananászt. Mindig ezt csinálja...
- Hogy őszinte legyek, olyan négy éve várok erre, remélem többet nem kell kommentálnom... - haraptam bele a saját pizzámba is.
- Miért szeretsz olyan régóta? - nyammogott érdeklődő tekintettel, de nem tudtam a választ.
- Fogalmam sincs, Baek, egyszerűen csak szeretlek - hajoltam át az asztal felett egy csókért, mikor egy közelünkben lévő asztal felől hallottunk egy "mocskos buzik" kijelentést pár sráctól.
Úgy csináltam, mint aki nem hallotta, de Baekhyunon látszott, hogy nem tud mit kezdeni a szituációval, rosszul eshetett neki és a kedve is feltűnően elment az evéstől, pedig éhes volt.
- Ne törődj velük... - simítottam meg a kézfejét egy kedves mosollyal az arcom, de Baek láthatóan a könnyeivel küszködött - Elrakatjuk a pizzát és menjünk, jó?
- Nem. Én büszke vagyok arra, hogy te velem vagy, nem fogunk elmenni innen - harapott indulatosan az egyik szeletbe, erőt véve magán.
Ekkor jöttem rá, hogy Baekhyun tényleg szeret engem.



Otthon azonban már eltört a mécses, mikor hazakísértem és azt mondtam neki, hogy aznap nem alszok ott. Fájdalmasan zokogott a bejárati ajtóban állva, hogy ne hagyjam ott, mert neki hatalmas szüksége van most rám és szeretne velem lenni. Percekig vártam, magamhoz ölelve töröltem le a könnyeit, mígnem megnyugodott és immár boldog mosollyal az arcán húzott a szobája felé, hogy ajkaimra marva dönthessen le és csókoljon kifulladásig.

- Fürödj meg, jó? - toltam el magamtól, csalódott ábrázata pedig mosolyt csalt az arcomra
- Fürödj velem! - jelentette ki akaratosan, az előbbi mosoly pedig olyan könnyedén tűnt el a képemről, ahogy jött - Kérlek - csókolta meg a nyakam, majd aprókat szívogatott rajta.
- De akkor szállj le rólam - adtam meg magam, mire leugrott az ágyról és a fürdőbe szaladt, hogy teli engedhesse a kádat vízzel. 
Kuncogtam a lelkesedésén és szívem mélyén jól esett a törődése és az, hogy tényleg éreztem a szeretetét. Talán meg sem érdemlem őt...
- Na, jössz? - állt meg az ajtóban meztelenül és kérdőn pillantgatott rám, ígyhát bent kezdtem el vetkőzni.
- Te aztán nem szarozol - nevettem fel, mikor elé értem és végül levettem magamról az alsómat is, hogy a fürdőbe terelve őt, beleüljek a kádba, Baek pedig elém üljön. 
Nem volt nagy kád, de ketten kényelmesen elfértünk benne, ahogy hátammal nekidőltem a szélének, Baekhyun pedig a lábaim közé fészkelve magát dőlt a mellkasomnak. Elégedetten sóhajtott fel, ahogy elhelyezkedett rajtam, én pedig átöleltem és lehunyt szemekkel élveztem a kellemesen meleg vizet, meg hogy végre tudok normálisan ülni fájdalom nélkül. Baekhyun keze felfedezőútra indult a mellette elnyúló lábaimon, sinogatta őket, ahol csak érte és szinte játékosan kuncogott fel, mikor kalandozásának hatására kezdett az ágyékomba szökni a vér.
- Most fürdünk vagy felizgatsz? - motyogtam a fülébe, ő pedig teljesen libabőrös lett - Mert lehet ám így is... - emeltem fel a kezemet és hozzá hasonló módon cirógattam azokat a formás lábait. Imádtam. Néha felcsúsztattam a kezem a kockás hasára, de gondosan kikerültem a farkát még akkor is, amikor a hasának feszülve ágaskodott egy kis figyelemért. Ő se törődött az enyémmel!
- Sehun... - sóhajtotta a kezeim között, majd erőt véve magán szállt ki a kádból, hogy gyorsan megszárítkozzon.
Követtem a példáját, mígnem az ágyában kötöttünk ki, kellően izgalmi állapotban és úgy igyekeztünk a meglévő eszközeinkkel hajszolni a másikat a gyönyör felé, mert a kapcsolatunk közel sem állt készen a szexre.

1 megjegyzés: