Esetlenül kapálóztam Chanyeol alatt, hogy elérjem a telefonomat, elvégre Baekhyun hívott és ő volt az, aki minden szó nélkül lelépett tőlem. Chanyeol megharapott a próbálkozásaim miatt, majd morogva hagyta abba a nyakam harapdálását, hogy a telefonért nyúljon, ám a rezgés abbamaradt. Yeol elégedetten sóhajtott, majd valamit még kotorászott ott, aztán ismét nekem szentelte az összes figyelmét.
- Mit kaparsz a telefonomnál? - morogtam rá, de csak megcsókolt - Hé, állj már le, nem ezért jöttem - próbáltam meg eltolni magamtól, de csak pár erőtlen nyögés lett az eredménye.
- De már itt vagy, szóval mi akadálya a dolognak? - fojtotta belém a szót egy csókkal, majd a pólóm alá nyúlt, mire felnyögtem.
- Chanyeol, hagyd már abba vagy kegyetlenül megbánod - sóhajtoztam, teljesen ellentmondva magamnak.
Igyekeztem kiszabadulni Yeol alól, akármennyire is élveztem volna a dolgot, de már így is tettem Baekhyunnál rossz fát a tűzre, ezért erőt vettem magamon és lelöktem Chanyeolt, hogy magam alá gyűrhessem. Piszkosul elvigyorodott, megnyalva a szája szélét.
- De kis heves lett valaki hirtelen - tette a kezét a derekamra, hogy lecsúsztassa a csípőmre és szorosan tarthasson.
- Chanyeol, engedj el - ütöttem meg a mellkasát, de a faszfej csak felnyögött - Mekkora egy köcsög vagy - sóhajtottam fel, ahogy ismét a seggembe markolt, majd egy határozott mozdulattal felült és lehámozta a pólómat.
Kicsatolta gyorsan az övemet is, hogy a sliccemet lehúzva keze rögtön a gatyámba kössön ki.
- Ha te így, akkor viseld a következményét - vájtam a körmeimet a mellkasába, mire elégedetten vigyorogni kezdett.
- Miért, mit tervezel? Hogy majd te dugsz engem? - kacagott fel önfeledten, én pedig aljas módon löktem egyet a csípőmmel.
- Ahogy mondod, kedves. Ahogy mondod...
Akármennyire is hihetetlennek tűnt számomra az, ahogy Chanyeollal ismét itt kötöttünk ki az ágyában és akármennyire is mardos a bűntudat, hogy épp most csalom meg Baekhyunt majdnem egy kemény hét járás után, akkor is sikerült; én vagyok az első, akinek sikerül megdugnia Chanyeolt. Lassan az utolsókat löktem rajta, a csípőjébe kapaszkodva, ahogy ő négykézláb pucsított felém és istentelenül káromkodva nyögött, ahogy a lepedőjébe fúrva a fejét próbálta csillapítani a hangját. Mert élvezte a kis köcsög, pedig eleinte nagyon tiltakozott és akkor esett le neki nagyjából a dolog, mikor igenis előszedtem a síkosítót és magamra húztam fel a gumit. Kegyetlenül szűk és forró volt, na meg kicseszett hangos és annyira próbálta átvenni az irányítást tőlem, hogy muszáj voltam minél hamarabb elhallgattatni valahogy, így a hátára hajolva tömtem az ujjaimat a szájába, amiken boldogan játszadozott a nyelvével.
Nem sok kellett, hogy elélvezzek, így Chanyeolra is ráfogtam, hagy legyen már neki is jó, de a teste árulkodik arról, hogy igenis sikerült kielégítenem őt.
- Baszd meg, Oh Sehun... - rogyott erőtlenül az ágyra hangosan lihegve, én pedig megpaskoltam a seggét, miután kihúzódtam belőle.
Kisétáltam a fürdőbe, szerencsére ez a barom most nem szívta ki a nyakamat, talán úgy meglepődött a hirtelen uke léttől, hogy el is felejtett a védjegyeivel megjelölni. Igazítottam párat a hajamon, majd felöltöztem és a telefonomat zsebre vágva indultam el haza, otthagyva a meztelenül alvó Yeolt az ágyán, de azért a pótkulccsal rázártam az ajtót, nehogy valaki meglepje utánam. Elindultam hazafelé, közben beugrottam kajáért, hogy azért ne haljak éhen, meg hátha Baek visszajön estére. Végül úgy döntöttem, hogy főznivalót veszek és csinálok vacsorát, hogy áthívjam Baeket vagy esetleg meglepem és átmegyek a kajával együtt, mert cuki vagyok, na meg beszélnem kellene vele...
Mosoly szökött az arcomra és próbáltam megfeledkezni a tényről, hogy mit is műveltem alig egy órája, ami viszonylag könnyen is ment, hiszen Baek nem tudott erről és csúnya ezt mondani, de nem is kell tudnia róla. Nekifogtam otthon a vacsorának, összedobva egy egész jó kaját, majd elővettem a telefonomat. Eszembe jutott, hogy Baekhyun keresett, ám ahogy a hívás naplóba mentem, a nem fogadott hívás után volt még egy kimenő, pedig én nem beszéltem Baekhyunnal, amióta lelépett itthonról a Kyungsoo gyerekkel. Értetlenül meredtem a képernyőre, mert akkor is ott volt az a jó tíz perces hívás, rögtön azután, hogy ő letette, én akkor pedig épp Chanyeollal... A kurva életbe!
Levert a víz, ahogy tárcsázni kezdtem Baekhyunt és csak reméltem, hogy felveszi a telefont, ám a második próbálkozás után már nem is volt elérhető. Idegesen túrtam a hajamba, egyszerűen nem tudtam, hogy mégis mi a francot kezdjek a helyzettel, hiszen Baek fül tanúja volt annak, ahogy megcsaltam. Tehetetlenségemet tovább fokozta a bűntudat és a letargia, akkora szar alaknak éreztem magam, hogy még Chanyeolon is lazán túltettem. Úgy viselkedtem vele, mint nemrégen Taeyeon...
Bedobáltam a hűtőbe az összes kaját, majd magamhoz vettem a telefonom és a pénztárcám, hogy kiszellőztessem a fejemet. Ezt épp ésszel nem tudom elviselni...
Legurítottam pár kört a saját nyomorult magányomban, ahelyett, hogy elmentem volna Baekhyunhoz és még most az elején kitálalok neki arról, hogy mi történt, inkább beültem egy kocsmába és balfasz módon ittam magamban, igyekezve meggyőzni talán a lelki ismeretemet, ha van még ilyenem egyáltalán, hogy erről az egészről csakis egyedül Chanyeol tehet. Jól esett ráhárítani a colosra a problémát és egy kicsit talán jobban éreztem magamat, elvégre kezdtem elhinni, hogy én nem csináltam semmit, az elfogyasztott alkohol pedig csak segített ezt a képzetet kiteljesíteni, hiszen Yeol mászott rám. Igazából pedig egy kibaszott nagy seggfej voltam, mert hagytam magam ismét, nem volt mit szépíteni a dolgon.
Hirtelen felindulásból a telefonomért nyúltam, hogy én most igenis veszem a bátorságomat, mert ittam annyit, hogy legyen és felhívom Baekhyunt. A probléma ott kezdődött, hogy én már régen részeg voltam, a telefonom meg érintő képernyős és billentyű záras. Megkínlódtam a feloldással, egyszer le is tiltott a telefon, de sikerült, így elkezdtem kikeresni Baek számát. Amint megtaláltam, rányomtam a hívásra, de azért beadta az smst is, szóval kezdhettem újra, majd jó öt perc múlva már kicsörgött a telefon. Elsőre nem vette fel, aztán elkezdtem szidni az eget is, mert már annyiszor játszottuk el ezt a "hiszti van és nem veszem fel" dolgot, hogy kezdtem kurvára ideges lenni a részegség mellé.
- Oh... Izzé... Heeeello - vihogtam bele idétlenül, mikor végre felvette - Figyeljél már Baek édes...
- Heello aranyom - szólt bele a másik oldalról egy hang, amit ezer közül felismertem volna és pont ez a hang volt az, amit kibaszottul nem akartam most hallani!
- Nna, állj... Mi a faszt keresel te ott? - mintha egy kicsit kijózanodtam volna - Héé, ide figyeljél már na... Hello... Ide figyelsz, ugye? - a nyelvem akadt össze-vissza, alig bírtam egy ép mondatot kinyögni.
- Figyelek angyalom, csak bökd már ki, mert itt vár rám valaki és már kezd kifejezetten türelmetlen lenni... - hallottam felnyögni valakit és cefetül ismerősen csengett a hangja, aztán rájöttem...
- Hol a faszban vagytok, Park Chanyeol? - akadtam ki ordítva, mire a pultos is olyan csúnyán nézett rám, hogy kiszórva egy rakat pénzt álltam fel és kijöttem.
- Ugyan édes, ne aggódj, jó kezekbe van a kis Byun fiú. Valakinek vigyáznia kell rá, ha te már nem voltál képes erre, szegény egy kicsit mintha részeg lenne - jellegzetes csók hang ütötte meg a fülem a háttérből - Megyek már...
- Ha csak egy ujjal is hozzá érsz...
- Akkor? - hallom a hangján, hogy vigyorog és legszívesebben most törölném képen - Amúgy pontosan tudod, hogy hol vagyok épp...
Azonnal kinyomtam a telefont és elindultam megkeresni őket...
*Baekhyun POV*
Könnyáztatott szemekkel nyomtam ki Sehun hívását délután, miután szinte rögtön visszahívott, ám nem számítottam arra, hogy mit fogok hallani.
- Sehunie, merre vagy? Később megyek Kyungsoohoz és szeretnék veled beszélni, mert nem volt szép, amit csináltam és... - kezdtem el hadarni, mikor meghallottam Sehun hangját a túloldalról, plusz még valaki másét is...
- Hé, állj már le, nem ezért jöttem - ez Sehun, felismerem, de miért nyöszörög??
- De már itt vagy, szóval mi akadálya a dolognak?
- Chanyeol, hagyd már abba vagy kegyetlenül megbánod - Istenem, ugye nem... Mondd, hogy nem...
- De kis heves lett valaki hirtelen.
- Sehun! - belekiabáltam, hátha meghallja, de nem értem el semmit, csak a könnyeim kezdtek el megállíthatatlanul ömleni.
- Chanyeol, engedj el! Mekkora egy köcsög vagy - Sehun erőtlen nyöszörgése és sóhajtozása csak rásegített a feltörő zokogásomra - Ha te így, akkor viseld a következményét.
- Miért, mit tervezel? Hogy majd te dugsz engem? - Chanyeol kacagott, én pedig már szinte azt se tudtam, hogy minek hallgattam még őket...
- Ahogy mondod, kedves. Ahogy mondod...
Letettem a telefont. Nem tudtam felfogni, hogy alig egy hónapon belül történik meg velem másodjára az, hogy megcsal a párom és a szívem tört össze...
Próbáltam elérni Soot, hogy esetleg melyik kocsmába fog megtalálni, mert tudtam, hogy innom kell, mielőtt teljes letargiába esek. Kyungsoo megértő volt és mondta, hogy most rögtön szabaddá teszi magát, mert ez vészhelyzet és húsz percen belül már egy kellemes kis bárban ücsörögtünk és csak a sokadik kör után vettem észre, hogy ismerős arcot látok itt...
- Bocsi, jövök mindjárt - álltam fel az asztaltól és inogva próbáltam odamenni a magas alakhoz - Hé...
- Oh, heello édes... - miután megfordult és az ismerős barna szemekbe bámultam, tudtam, hogy ez lesz a lehető legnagyobb baromság, amit csak elkövethetek, de nem érdekelt. Ahhoz túlságosan is fájt most, amit Sehun tett.
- Chanyeol, mondd csak... - hajoltam egészen közel hozzá, belélegezve a kellemes parfüm illatot a nyakáról - Mit csinálsz ma este? - hintettem egy apró csókot a nyakára, mire kezeit végigfuttatta a hátamon, egyenesen a fenekembe markolt.
- Iszol még valamit vagy indulhatunk akár most is? - suttogta a számra, én pedig belementem a játékába.
Még meghívott egy pár italra, mielőtt intettem volna Kyungsoonak, hogy én lelépek, aztán elindultunk a bárból.
Másnap reggel más ágyában ébredtem, szörnyű fejfájással, sajgó arccal és egy engem elég csúnyán méregető Sehunnal a fotelban. Mi a picsa történt?
Ohhh, hogy Chanyeolt az isten verje meg!
VálaszTörlésNagyon tetszett a rész, remélem mi hamarabb jön a kövi!
( Bocsánat a kirohanásomért, de nagyon dühös vagyok Chanyeolra! )